2020. július 1-től megváltozott az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének rendszere, amire álláskeresőként, bejelentett munkaviszony hiányában különösen figyelnünk kell!
Miért kell fizetni egészségügyi járulékot?
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség a társadalombiztosítás keretében az egyéni felelősségből és kockázatközösségből ered. Mindenkinek fizetni kell az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéért, vagy saját jogon, vagy a munkáltatója által.
Ezért cserébe, ha felkeressük valamelyik egészségügyi intézményt teljes körű egészségügyi szolgáltatásban részesülünk, térítésmentesen.
Ha valakinek nincs munkahelye, akkor nem biztosított és nem jogosult más szociális rászorultsági okok miatt egészségügyi ellátásra, kötelező fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Mennyi egészségügyi járulékot kell fizetni?
Minden évben változik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege, 2020-ban ez havonta 7 710 Ft, naponta 257 Ft. Ha a fizetési kötelezettség nem teljes hónapra vonatkozik, akkor a fizetendő összeg a kötelezettség napjainak száma és a 257 forint szorzata.
A fizetési kötelezettséget a NAV a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) adatszolgáltatása alapján automatikusan előírja az adószámlán, és erről tájékoztatást küld a volt munkavállalónak. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélynek – a korábbi gyakorlattól eltérően – a fizetési kötelezettségét főszabály szerint nem kell bejelentenie a NAV-hoz, arra a továbbiakban csak kivételes esetekben van lehetőség. (T1011U jelű adatlapon kell bejelentkezni a járulékfizetési kötelezettségre, ha a munkáltató nem jelentette be a biztosítási jogviszony végét, és a NAV nem értesítette a munkavállalót ezért.)
Mikortól kell fizetni a járulékot és milyen esetekben?
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a szolgáltatásra jogosultság megszűnését követő naptól kell fizetni a következő biztosítási jogviszony első napjáig.
Ha valaki munkaviszonya megszűnik,
nem lesz biztosított, így nem lesz jogosult az egészségügyi ellátásra.
A fizetési kötelezettség előtt van még 45 nap türelmi idő, amennyiben az utolsó biztosítási jogviszonya megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt. Ha ennél kevesebb idő volt a biztosításban eltöltött idő, akkor annak megfelelő időtartamig jogosult passzív jogon az egészségügyi ellátásra. Azonban, ha valaki álláskeresési járadékot igényel, akkor a járadékfizetés ideje alatt nem kell külön fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Ha a biztosítási kötelezettség utólag kerül megállapításra,
mint például a megbízási jogviszony esetében, akkor a megállapított biztosítási jogviszony ideje alatt előírt járulékkötelezettséget a munkáltató által kiállított igazolás alapján törli a NAV.
Ha egy nappali tagozatos tanuló, hallgató elvégzi az iskolát,
és már a diákigazolványa sem érvényes, ráadásul nem létesített munkaviszonyt sem, akkor járulékfizetésre kötelezett.
Az alkalmi munkavállaló
az Efo tv. szerint a foglalkoztatása során nem biztosított.
A munkáltató által megfizetett közteher csak a nyugellátásra, a baleseti egészségügyi ellátásra és álláskeresési járadékra jogosítja fel az így foglalkoztatott személyt. Tehát ha más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, akkor fizetnie kell a járulékot.
Fizetés nélküli szabadság
ideje alatt (kivéve, ha gyermekgondozás céljából, vagy önkéntes tartalékos katonai szolgálat, illetve 12 évnél fiatalabb beteg gyermek gondozása miatt igényelte a munkavállaló) is szünetel a biztosítás, tehát a fizetés nélküli szabadság teljes időtartama alatt szintén fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Fizetési határidő
A NAV minden érintettet külön levélben értesít a változásokról, melyhez mellékelten megküldi a befizetéshez szükséges, új számlaszámot tartalmazó csekket is.
Az egészségügyi járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig vagyunk kötelesek megfizetni.
Meddig kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
A fizetési kötelezettség akkor szűnik meg, ha a magánszemély biztosítási jogviszonyt létesít (például munkaviszonyt), vagy egyéb jogcímen jogosultságot szerez egészségügyi szolgáltatásra. A kötelezettség megszűnéséről a NAV szintén értesítést küld.
Szankciók a kötelezettség mulasztása miatt
Azok, akik nem biztosítottak, valamint nem fizetnek egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot, és orvoshoz mennek, egy jogviszony-ellenőrzés alkalmával „piros lámpás” figyelmeztetést kapnak az orvosi rendszerben.
Fontos változás: 2020. július 1-jétől azok a személyek, akik nem fizetik az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot, és 6 havi elmaradást halmoznak fel, nem lesznek jogosultak a térítésmentes egészségügyi ellátásra.
Ez azt jelenti, hogy 2020. július 1-jétől már nem lesz lehetőség az elmaradt egészségbiztosítási szolgáltatási járulék befizetésével a jogviszony utólagos rendezésére!
Vagyis a betegnek, ha ellátták, ki kell fizetnie a szolgáltatást, mindaddig, amíg nem rendezi a hátralék tartozását.
Ha a beteg méltányolható vagyoni, szociális körülményei miatt nem tudja határidőre teljesíteni a járulékfizetési kötelezettségét, lehetősége van fizetési kedvezmény kérésre (részletfizetés, halasztás). Viszont a sürgősségi ellátást mindemellett továbbra sem lehet megtagadni a betegtől.
Források: nav.gov.hu információs füzetek, 2019.évi CXXII. tv. Tbj.
Képek forrása: pexels.com
Kérdése van?