UPDATE: 2020. július 14-ei változtatások:
Mi történik akkor, ha a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30%-át?
A 168. számú Magyar Közlönyben megjelent az új Tbj. módosítása a minimum járulékalapról. A módosítás értelmében a foglalkoztató köteles a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni. Az ellátások számítási szabályainak alkalmazása során pedig, úgy kell figyelembe venni, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna.
További módosítás, hogy a járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezéseket 2020. július és augusztus hónapra vonatkozóan még nem kell teljesíteni.
_____________________________________________________________________________
Korábbi cikkünkben felsoroltunk néhány változást az új Tbj-vel kapcsolatosan, köztük a járulékfizetési alsó határt is. A hatálybalépésnapja közeledik, és napról-napra egyre több kérdés érkezik hozzánk ezzel kapcsolatban.
Nézzük meg elsőként, hogy mit is jelent ez a járulékfizetési alsó határ! Kiket érint? Hogyan kell alkalmazni?
A 2020. július elsejétől hatályos szabályok szerint a biztosított a jövedelme után- néhány meghatározott kivétellel- társadalombiztosítási járulékot fizet, melynek mértéke 18,5%.
A 2019.évi CXXII. törvény (a továbbiakban új Tbj.) 27. § (2) bekezdése alapján a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 %-a, ami 2020-ban 48 300 Ft. Ezzel a rendelkezéssel egyidejűleg összhangba hozva módosították a 2018. évi LII. törvényt (Szocho tv.) úgy, hogy a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának is el kell érnie minimum a minimálbér 30%-át.
Mi is az a járulékalap?
Az új Tbj szerint járulékalapot képező jövedelem:
- az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
- a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,
- a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás,
- a felszolgálási díj,
- az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.
Mit jelent a járulékfizetési alsó határ?
A járulékfizetési alsó határ azt jelenti, hogy legalább a
minimálbér 30%-a után meg kell fizetni a társadalombiztosítási
járulékot akkor is, ha a munkavállaló havi bruttó bére ennél kevesebb,
függetlenül attól, hogy a foglalkoztatás részmunkaidőre vagy teljes munkaidőre
jött létre.
A törvény felsorol néhány esetet, amikor
a járulékfizetési alsó határt nem kell alkalmazni, illetve olyan
eseteket is, amikor arányosan kell azt figyelembe venni.
Mi történik akkor, ha a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30%-át?
A 2019. évi CXXII. törvény 77. § (4) bekezdése alapján a foglalkoztató akkor is köteles bevallani és befizetni a társadalombiztosítási járulékot, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegezett társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba.
Mikor kell arányosítani?
A törvény szerint a járulékfizetési alsó határ megállapításakor akkor kell arányosítani, ha
- a biztosítási kötelezettség hó közben keletkezik vagy szűnik meg;
- a biztosítási jogviszony a hónap egészében nem áll fenn (szünetel a biztosítás);
- a biztosított az adott hónapban táppénzben, baleseti táppénzben részesül.
Hogyan kell arányosítani?
Arányosítás esetén a fent felsorolt naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben a felsorolt esetek csak a hónap egy részében állnak fenn, úgy a járulékfizetési alsó határ megállapításánál az egy-egy, naptári napra jutó járulékalapot a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.
Mikor nem kell alkalmazni a járulékfizetési alsó határt?
A járulékfizetési alsó határt nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és
- gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülők;
- a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató esetében.
Ez azt jelenti, hogyha a tárgyhónapban a biztosított akár egy napon is
megfelel a fentiekben felsoroltaknak, akkor a járulékfizetési alsó határra
vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni.
Például, ha biztosított gyed mellett heti pár órában munkát végez, és havi
bruttó bére kevesebb, mint a minimálbér 30%-a, akkor a bruttó bére lesz a tb
járulék alapja, nem pedig a minimálbér 30%-a.
Fontos kiemelnünk azt is, hogy a járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezéseket valamennyi munkaviszony esetén alkalmazni kell, vagyis az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonnyal rendelkező munkavállalók esetén a járulékokat jogviszonyonként kell megállapítani és megfizetni, összeszámításra lehetőség nincs a jelenlegi szabályok szerint.
Forrás: 2019. évi CXXII. törvény 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról, (Cikkünk 2020. június 26-ai közlönyállapot szerint íródott.)
Képek forrása: www.pexels.com; www.pixabay.com
Kérdése van?