A munkavállalók számára a törvény szerint 20 nap alapszabadság jár egy évben, majd ez az életkor előrehaladtával pótszabadságokkal egészül ki. Ezen kívül különböző jogcímek alapján többféle pótszabadság is igényelhető az arra jogosultaknak.
Életkor
A munkavállalóknak életkoruk alapján az alábbiak szerint jár a pótszabadság:
huszonötödik életévtől | 1 |
huszonnyolcadik életévtől | 2 |
harmincegyedik életévtől | 3 |
harmincharmadik életévtől | 4 |
harmincötödik életévtől | 5 |
harminchetedik életévtől | 6 |
harminckilencedik életévtől | 7 |
negyvenegyedik életévtől | 8 |
negyvenharmadik életévtől | 9 |
negyvenötödik életévtől | 10 |
Fontos, hogy az életkor alapján járó pótszabadság már abban az évben jár, amikor a munkavállaló betölti az adott életévet. Tehát például, ha valaki idén decemberben lesz 35 éves, már most 5 pótszabadságra lesz jogosult.
Gyermek után járó pótszabadságok
Szülőknek a 16 évesnél fiatalabb gyermekük után
egy gyermek esetében | 2 |
két gyermek esetében | 4 |
kettőnél több gyermek esetén összesen | 7 |
munkanap szabadság jár.
Amennyiben a gyermek fogyatékos, akkor további 2 nap pótszabadság igényelhető. Pótszabadság a gyermek születésének az évében jár először és a 16. életévének a betöltése évében jár utoljára.
Gyermekáldás esetén az apát szintén pótszabadság illeti meg:
egy gyerek esetén | 5 |
ikrek esetében | 7 |
nap áll a rendelkezésére.
A szabadságot a szülést követő második hónap végéig veheti igénybe az apa, a munkáltató ezen intervallumon belül köteles kiadni. Ez a szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik.
Fiatal munkavállaló pótszabadsága
Évenként 5 nap pótszabadság illeti meg azt a munkavállalót, aki a 18. életéve betöltése előtt munkaviszonyt létesít.
Megváltozott munkaképességű munkavállaló pótszabadsága
5 munkanap pótszabadság jár a munkavállalónak az alábbi esetekben:
- megváltozott munkaképesség,
- fogyatékossági támogatás,
- vakok személyi járadékra való jogosultság esetén.
Sajátos munkakörülmények esetében járó pótszabadság
Föld alatti állandó jelleggel folytatott munkavégzés, illetve ionizáló sugárzásnak kitett munkavállalónak, aki legalább naponta 3 órán át ezen körülmények között tevékenykedik 5 munkanap pótszabadság jár évente.
Szabadság kiadása
A szabadság kiadására vonatkozóan, több szabályt is figyelembe kell venni. A munkáltatónak kötelessége kiadni a munkavállalót megillető szabadságot, melynek menetébe mindkét félnek beleszólása lehet.
A munkavállaló évente 7 nap szabadság kivételére jogosult az általa meghatározott időpontban, amit munkáltatója felé 15 nappal korábban köteles jelezni.
A munkáltatónak is 15 nappal korábban kell bejelentenie, mikor kívánja a dolgozó szabadságát kiadni. A szabadságot akkor is ki kell adni, ha azt a munkavállaló nem kéri. A törvény szerint legalább 14 egybefüggő naptári napra mentesülnie kell a dolgozónak a munkavégzés alól, ebbe az intervallumba a pihenő és ünnepnapok figyelembe vehetők a szabadságon túl. Ettől a szabálytól megállapodásban, munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben el lehet térni.
A munkaviszony megkezdésének első három hónapjában, amennyiben a munkavállaló ebben időszakban terjeszti elő a szabadságkérelmét, a munkáltatónak nem kötelessége kiadni azt.
A szabadság kiadásának megtagadása
A munkáltató megtagadhatja a szabadság kiadását „kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok”-ra hivatkozva. Ilyen eset lehet, ha például túl sokan akarják egyszerre kivenni a szabadságukat, túl sokan betegednek le egyszerre egy munkahelyen, vagy esetleg olyan mozgalmas időszak van a cég életében, amikor minden munkatársra szükség van.
A cég érdekében akár már szabadságon lévő munkavállalót is vissza lehet rendelni ebben a helyzetben.
Szabadságátvitel
Szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, csak kivételes esetben lehet a következő évre átvinni. A szabadság átvihető a következő év március 31.-éig akkor, ha a munkaviszony megkezdése október 01.-e utánra esik, vagy ha a szabadságot a munkavállaló oldaláról felmerülő ok miatt nem lehetett kiadni (hosszasan táppénzen volt). Ebben az esetben az ok megszűnését követő hatvan napon belül ki kell adnia a munkáltatónak. Kiadottnak kell tekinteni a szabadságot, ha az esedékesség évében megkezdett és a következő évbe legfeljebb 5 munkanappal csúszik át.
Az életkor után járó pótszabadságokat át lehet vinni a következő naptári évre, ha erről született megállapodás. Ebben az esetben év végéig kell kiadni.
Szabadság megváltása
Ha a munkavállaló felmond vagy elbocsátják a munkahelyéről a még rendelkezésére álló szabadnapokat felhasználhatja. Amennyiben a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt köteles megváltani. Más esetben nem lehetséges a szabadságot pénzben megváltani.
Közeli hozzátartozó halála
Létezik még „rendkívüli szabadságolás”, mely alapján a munkavállaló különleges okokból kifolyólag egy időre mentesül a munkavégzés alól.
Ilyen ok lehet például egy közeli hozzátartozó elhalálozása, mely esetén 2 munkanapot lehet igénybe venni.
Fizetés nélküli szabadság, szülési szabadság
Gyermekvállalás esetén az anyák szülési szabadságra jogosultak, amely a szülés előtt leghamarabb négy héttel kezdetét veheti, hossza pedig maximum huszonnégy hét, azaz 168 nap. Ez alatt az idő alatt a kismamát CSED, azaz Csecsemőgondozási díj illeti meg.
Szülési szabadság lejártát követően a munkavállalót a gyermeke harmadik életévének betöltéséig a gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadság illeti meg.
A munkavállaló a szülési szabadság teljes időtartamára és a fizetés nélküli szabadság (GYED, GYES) első hat hónapjára jogosult az évi rendes szabadságának időarányos részére, melyet újbóli munkába állás után, hatvan napon belül vehet igénybe.
Források: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről; ado.hu; hrportal.hu; Képek: www.unsplash.com
Kérdése van?