A műszakpótlék és éjszakai pótlék szabályai nem minden ponton egyértelműek. Most e kettő közti különbséget mutatjuk be gyakorlati szempontból. A műszakpótlékot és az éjszakai pótlékot párhuzamosan köteles megfizetni a cég? Éjszakai munka esetén biztosan az éjszakai pótlék jár? Mekkora a mértéke a pótlékoknak?

Éjszakai munkavégzés

Az éjszakai időszakban végzett munka után minden dolgozót megillet bizonyos százalékú bérpótlék, melyet a munkáltató köteles kifizetni. A pótlék mértéke eltérő lehet attól függően, hogy műszakpótlékot vagy éjszakai pótlékot kell fizetni, emellett a munkaszerződésben foglaltak a Munka Törvénykönyvét is felülírhatják.

Most az alapeseteket vesszük végig, viszont fontos, hogy mindig olvassuk el a munkaszerződést, mert lehetnek benne a lentiektől eltérő kitételek, mértékek. Minden egyéb esetben az Mt.-ben foglaltak alapján kötelező eljárni.

Műszakpótlék

Az Mt. 141. § szerint a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18:00 és 6:00 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 % bérpótlék (műszakpótlék) jár.

Tehát a műszakpótlékra való jogosultsághoz ennek a három feltételnek kell teljesülnie:

• a munkavállaló 18:00 és 6:00 közötti időszakban végezzen munkát,
• munkaidejének kezdete rendszeresen változzon, valamint
• a legkorábbi és legkésőbbi kezdés időpontja között 4 óra teljen el.

A műszakpótlék mértéke 30%.

Mikor változik rendszeresen a munkakezdés?

A változást rendszeresnek kell tekinteni,

• ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint
• a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van.

A gyakorlatban:

megvizsgáljuk, hogy a munkát legalább az esetek egyharmadában eltérő időpontban kezdi-e meg egy hónapon belül a munkatárs. Meghatározásakor kizárólag a munkanapokat kell figyelembe venni: ki kell számolni azok egyharmadát, majd megnézni, hogy eltért-e ennyi alkalommal a munkakezdés időpontja.

A másik kitétel, aminek teljesülnie kell, hogy a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között minimum 4 órának el kell telnie. Annak nincs jelentősége, hogy a két szélső érték egyébként milyen gyakran fordul elő a hónapban. Tehát ha csak egy munkanap is szerepel a jelenléti íven, ami eléri a 4 órás különbséget, ennek a feltételnek már megfelel.

Természetesen a kifizetendő összeg arányos az említett időszakban ledolgozott órák számával.

Fontos tudni, hogy a jogosultságnak nem feltétele a több műszakos munkarend. Emellett minden hónapban, minden egyes dolgozónál külön-külön meg kell vizsgálni, hogy megfelel-e a feltételeknek, és amennyiben igen, milyen összegben jár neki a bérpótlék. Tehát ez nem állandó juttatás, ami fix bérpótlékot biztosít, inkább eseti jellegű (adott hónapra vetítve).

Éjszakai pótlék

Az Mt. szerint a munkavállalónak éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az 1 órát meghaladja, 15 % bérpótlék jár. Kivétel, ha a munkavállaló műszakpótlékra jogosult, ugyanis annak mértéke magasabb.

Éjszakai munkavégzésnek a 22:00-06:00 között végzett munka számít. Így azoknak a dolgozóknak, akik nem jogosultak műszakpótlékra, a fent említett időszakban éjszakai pótlék jár. Természetesen ez csak erre a periódusra vonatkozik, a többi munkaórában az eredetileg meghatározott fizetés illeti meg őket.

Ami fontos,

hogy ez csak abban az esetben fizetendő, ha munkavégzés meghaladja az egy órát. Tehát ha valaki 14:00-22:30-ig dolgozik, még nem lesz jogosult éjszakai pótlékra.

Összefoglalva: Éjszakai munkavégzés esetén vagy műszakpótlékot, vagy éjszakai pótlékot köteles adni a munkáltató. Értelemszerű szabály pedig, hogy a műszakpótlék (30 %) kiosztása kizárja az éjszakai pótlékot (15 %) az adott hónapban.

Pótlékátalány

Van lehetőség arra, hogy a munkáltató eltérjen a Munka Törvénykönyvétől, úgy, hogy az egyes bérpótlékokat magába foglaló alapbért vagy havi átalányt alkalmaz. Ezzel a módszerrel fixálni lehet a pótlékok összegét, mely egyszerűbbé teszi a bérszámfejtést. A bérpótlékokat is magába foglaló havi bér vagy átalány bevezetésére azonban csak közös megállapodás esetén van lehetőség.

Források: A Munka Törvénykönyve: 2012. évi I. törvény, Képek forrása: canva.com