A munkavégzés ideiglenes megszakítása lehetőséget biztosít arra, hogy egy kis idő elteltével később frissebben, könnyebben koncentrálhassunk ismét az előttünk lévő feladatokra. A megállás nélküli, non-stop munkavégzés nem csak egészségtelen, de szerencsére törvényellenes is.
Meghatározás
Munkaközi szünetnek, a munkavégzést rövidebb időre megszakító időtartamot nevezzük, mely alatt a munkavállalót nem terheli munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség. A munkaidőbe nem számít bele a munkaközi szünet, ezért erre az időre munkabér sem jár, azonban nincs akadálya annak, hogy a munkavállaló és a munkáltató megegyezése alapján a munkaközi szünet beleszámítson a munkaidőbe.
Kinek, mennyit, mikor?
Munkaközi szünet azoknak a munkavállalóknak jár, akiknek munkaideje a napi 6 órát meghaladja. Számukra 20 percnyi „szabad időt” kell biztosítani. Ha a 9 órát is meghaladja, akkor további 25 percet. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló közös megállapodása alapján maximum 60 perc legyen a munkaközi szünet. Ezt az időtartamot azonban már nem lehet meghaladni. A 4-6 órát dolgozó részmunkaidős dolgozók számára nem jár munkaközi szünet.
A 18 év alatti munkavállalók 4 és fél órát meghaladó beosztás esetén minimum 30 percnyi szünettel rendelkeznek. Ha munkaidejük a 6 órát is meghaladja, akkor legalább 45 percnyi pihenést kell biztosítani számukra.
A munkaközi szünetet akkor kell kiadni, amikor az illető már legalább 3 de legfeljebb 6 órát ledolgozott. Semmiképpen sem lehet a munka elején illetve a végén kiadni, mindenképpen a munkavégzést kell megszakítania.
A munkaközi szünetet a munkavállaló dönti el, mire használja fel. Pihenésre, étkezésre is fordíthatja, de akár a munkahelyét is elhagyhatja ez idő alatt. Egyes munkahelyeken a munkáltató dönthet úgy, hogy a 45-60 percnyi munkaközi szünetet részletekben adja ki. Ilyen esetben is egyik „szünet töredéknek” minimum 20 percesnek kell lennie.
Egyéb
A munkaközi szüneten kívül léteznek egyéb, a munkavégzés megszakításával járó munkavédelmi és egészségügyi jogszabályok által előírt szünetek is. Erre példa a képernyő előtt történő munkavégzést megszakító, illetve a munkahelyi klíma miatt előírt pihenőidő. Ezek a szünetek azonban a munkaidőbe mindenképpen beleszámítanak.
A képernyő előtti munkavégzésre is több szabály vonatkozik. Például, hogy a monitor előtt napi 6 óránál többet nem tölthet a munkavállaló, óránként 10 percnyi szünetet joga van tartani. Ez idő alatt azonban más típusú munkát kell végeznie, pl.: Telefonálás, iratrendezés, fénymásolás, kapcsolat az ügyfelekkel. Fontos, hogy ez nem jelent kávé-, vagy cigarettaszünetet.
Plusz pihenő jár a szélsőséges időjárási körülmények között történő munkavégzés esetén is, ezesetben óránként legalább 5, legfeljebb 10 percnyi szünetet kell biztosítani. Ez különösen a kültéri munkahelyen dolgozókat érinti, a napi középhőmérséklet jogszabályban meghatározott értékének függvényében.
Források:
uzletem.hu; www.profession.hu;
50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet
2012. évi I. törvény
Szeretném meg kérdezni, hogy a munkáltató meg szabhatja-e mikor mehet el enni a dolgozó? A cég ahol dolgozom, hirtelen teljesen új rendszerrel kezdett dolgozni és egy applilacio mondja meg mikor mehetünk el enni és mennyi időre vagy hányszor. Rengeteg feszültséget és kellemetlenséget szül. Rendjén van e ez?
Kedves Ibolya!
A munkáltató megszabhatja, hogy a munkavállaló mikor menjen el munkaközi szünetre. Ha az Mt. 103. §-át betartja, akkor nem követ el semmi szabálytalanságot ezzel.
Szeretném megkérdezni, hogy ha 12 órás munkarendben dolgozik valaki, akkor a 20+25 perces szünet a 12 órán felül értendő, vagy magába foglalja a munkaidőben.
Kedves Zsolt!
Alapvetően nem képezi a munkaidő részét a munkaközi szünet, tehát a 12 órán felül értendő, de ez általában megállapodás kérdése. Munkaszerződésében, tájékoztatójában szerepelnie kell, hogy Önöknél hogy van.
Viziközmű szolgáltatásban dolgozom 12 órás váltásban, megszakítás nélküli munkarendben, kettő havi munkaidőkeretben(közel 30 éve). Kettő váltás van. Egyik hét hétfő-kedd(6-18) valamint péntek-szombat-vasárnap(18-6) a másik hét szerda-csütörtök(6-18). A harmadik hét hétfő-kedd(18-6)……… és ez ebben a rendben megy, a hetek ellenkezőjét egy másik váltás viszi. A munkaidő keret fölötti órákat eddig(jan-feb is) túlórában fizették. Most bejelentették(szóban), hogy nem szándékoznak túlórát fizetni és munkaközi szünet címén minden műszakból 1 órát levonnak. A viziközmű működési szabályzata 24 órás folyamatos felügyeletet követel. Megteheti-e ezt az elvonást a munkáltató, főleg ebben a formában? Tisztelettel köszönöm válaszát!
Kedves József!
A munkáltató megteheti, hogy a munkaközi szünetet 1 órára módosítja, vagy hogy nem tekinti a munkaidő részének, vagyis levonja a munkahelyen töltött időből.
Amennyiben a munkaközi szünetről a munkaszerződésben rendelkeztek, a munkavállaló beleegyezése is szükséges a változtatáshoz. Ha viszont csak a tájékoztatóban szerepel az információ, egyoldalúan módosítható. Természetesen a módosított tájékoztatót a munkavállaló részére kell bocsátani.
A munkaidőkereten felül végzett munkát mindenképp ellentételezni kell. Hogy milyen módon, azt a munkaszerződés mellékletét képező tájékoztatóba szükséges beleírni. A munkavégzés időtartamára járó alapbért mindenképp ki kell fizetni, a pótlék helyett viszont lehet szabadidőt is biztosítani, megegyezés kérdése. A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 143. §-a rendelkezik róla.