2020-ban számos adó- és bérügyi változás vette kezdetét. Előző cikkünkben már beszámoltunk a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedéséről, most pedig röviden összefoglaljuk milyen hatással van ez az egyszerűsített foglalkoztatásra.
A 2010. évi LXXV. törvény 4. § szerint az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.
A fentiek alapján tehát a minimálisan kifizetendő bérek 2020-ban:
- szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott számára a minimálbér (926 Ft/óra) 85%-a, azaz 787 Ft/óra;
- szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott számára a garantált bérminimum (1 211 Ft/óra) 87%-a, azaz 1 054 Ft/óra.
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében 2020-ban a maximálisan kifizethető napi munkabér összege az 1 000 Ft-os vagy 500 Ft-os közteher erejéig
14 820 Ft/nap/fő. Amennyiben ennél magasabb összegű munkabér kerül kifizetésre, úgy számolni kell további adófizetési kötelezettséggel (pl. társasági adó hatálya alá tartozó foglalkoztatók esetében társasági adófizetési kötelezettség, vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak pedig szja fizetési kötelezettsége keletkezik).
Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló adómentességének felső határa (napi mentesített keretösszege) 9 633 Ft, szakképzettséget igénylő munkakör esetében pedig 12 597 Ft. Tehát ha egy munkavállaló átlagosan naponta ezektől az összegektől kevesebbet keresett az adott évben, nem kell SZJA-t fizetnie az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme után.
Kérdése van?