Ha valakit részmunkaidős állományban foglalkoztatunk, akkor figyeljünk arra, hogy ezt a munkaszerződésbe foglaljuk bele, hiszen eltérő megállapodás hiányában a Munka törvénykönyve alapján a foglalkoztatatás teljes napi munkaidőben történik.
A veszélyhelyzet alatt is fontos, ezt nem elég kihirdetni vagy tájékoztatóba foglalni, a szerződést szükséges módosítanunk hozzá.
Speciális szabály a kisgyermekesekre
A munkáltatónak egy esetben van kötelezettsége csökkenteni a munkaidőt: ha a kisgyermekes munkavállaló kéri, a gyermek négyéves koráig, három vagy annál több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig. Ilyen esetben a munkáltató köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
Szabadság számítása
Részmunkaidős foglalkoztatás esetén nem jár arányosan kevesebb munkanapra szabadság a munkaórák függvényében. A részmunkaidőben alkalmazott munkatársunk is ugyanúgy 20 nap alapszabadságra lesz jogosult, mint ahogy a főállású dolgozók, különbség csupán a munkanapra jutó munkaórák számában van. Vagyis, ha egy munkavállaló napi 4 órás alkalmazásban áll, úgy az ő szabadságait 4 órával kell számolnunk: 20 * 4= 80 óra szabadság
Mennyi túlóra lehetséges?
Fontos, hogy a Munka törvénykönyvében szereplő rendkívüli munkaidő maximumokat arányosítanunk kell attól függően, hány órás a részmunkaidős munkavállalónk. Fenti példánk alapján egy 4 órás munkavállaló esetén naptári évenként a 250 órára arányosan 125 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
A beosztásnál figyelembe kell még vennünk, hogy főszabály szerinti a napi beosztás szerinti munkaideje 4 óránál rövidebb nem lehet egy teljes állású alkalmazottnak. Részmunkaidő esetén ez a szabály nem él, kevesebb mint 4 órára is beoszthatjuk a munkavállalót.
Forrás: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
Képek forrása: pixabay.com
Kérdése van?