Egy munka elvállalásánál fontos kérdés, hogy milyen jogviszonyban jelenti be a munkáltató a jelentkezőt, mert adózás és biztosítás szempontjából is lehetnek eltérések. A szabad időbeosztás és a kisebb adóteher elsőre jól hangozhat, de azért a megbízási jogviszonynak is vannak buktatói.
Magyarország törvényei alapján munkaviszonyban, megbízási-, vállalkozási-, bedolgozói jogviszonyban, felhasználói szerződéses jogviszonyban, tanulóként tanulói szerződéssel vagy együttműködési megállapodással, egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül, segítő családtagként és a társaság tagjaként társas vállalkozóként van lehetőség munkát vállalni. A megbízási jogviszony után kapott díj önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, így a bevétel után el lehet számolni a költségeket és az számít jövedelemnek, ami ezután marad.
A szerződésben szereplő két fél itt mellérendelt viszonyban van, a szerződés pedig egyfajta ’gondossági kötelem’, azaz a megbízott nem az eredményes tevékenységért felel, hanem a gondos eljárásért az adott ügyben. Itt van a különbség a megbízási szerződés és a vállalkozási szerződés között, utóbbi ugyanis eredménykötelességgel jár, azaz a vállalkozó az eredményért is felel, nem csak az ügy gondos ellátásáért. Ez a fajta szerződés sokkal szabadabb kereteket biztosít a munkaviszonynál, ezrét néha az is felmerülhet egy-egy emberben, hogy a megbízási szerződés valójában egy munkaviszonyt leplez. A szerződés bármilyen ügyben megköthető, amit nem tilt a törvény, a munkadíjnak pedig csak a megbízó pénztárcája szabhat határt.
A megbízási szerződés időszakában nem kell számontartani, hogy melyik napokon és hány órán át végzett munkát a megbízott, ha pedig nincs rögzített időtartam, akkor a díjfizetésig eltelt időszakot kell figyelembe venni szerződéskötéskor. A megbízási szerződés szóban és írásban is megköthető, de a viták elkerülése végett érdemes írásba is foglalni. A megbízási jogviszony alapja a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. Tv. 6:272. § -6:280. §-ig) ellentétben a munkaviszonnyal, amire a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I törvény vonatkozik. A szerződésben szereplő két fél független egymástól, a megbízott csak egy konkrét feladat ellátásáért vállal felelősséget, amire sem a munkavégzés helye, sem a munka ideje nincsen meghatározva. A megbízó persze megszabhat határidőket vagy részhatáridőket, de a dolgozó maga dönt az időbeosztásáról. Fizetés szempontjából itt nincs plusz juttatás és a pótlékokat sem lehet igénybe venni, a megbízó csak egy fix összeget fizethet a megbízottnak, de aki szeretné, ingyen is elvállalhatja. Hátránya, hogy nincsen szabadság, és a megbízottnak a saját eszközeivel kell elvégeznie a feladatát, amit előtte nyilván meg kell vennie.
A munkaviszony ezzel szemben folyamatos és rendszeres jelenlétet kíván, amit a dolgozó főnökei felügyelnek, így a munka helyét, időtartalmát és a munkaidő-beosztást is a munkáltató határozza meg. A munkavégzésért a fizetés mellett bizonyos mennyiségű pótlék is járhat, és az Mt. alapján meghatározott mennyiségű szabadságot is köteles biztosítani a munkáltató. Emellett a feladatokhoz biztosítania kell a megfelelő eszközöket is, nem várható el, hogy a foglalkoztatott rendelkezzen velük.
Milyen a szerződés megbízási jogviszony esetén?
Ennek a szerződésnek többféle típusa van, lehet megbízási szerződés, bizományi szerződés, szállítmányozási szerződés, közvetítői szerződés vagy bizalmi vagyonkezelési szerződés. A megbízó és a megbízott adatait is tartalmazza a beazonosíthatóság érdekében, pecséttel és aláírással. Emellett meghatározza:
- A konkrét feladatot, amit el kell látni.
- A megbízás időtartalmát, ami határozott és határozatlan idejű is lehet.
- A megbízás díját, amire a munkavállaló akkor is jogosult, ha a munkavégzésnek nem lett eredménye (a befektetett munka miatt), kivéve, ha nem érte el az elvárható szintet a munkavégzés minősége. Ingyenes szerződés esetén a megbízott nem kérhet ellenszolgáltatást.
- A felek jogait és kötelezettségeit, mivel a megbízott köteles a rábízott feladatot a lehető legjobb teljesítménnyel és az elvárt érdekeket képviselve elvégezni. A megbízónak pedig kötelessége reális kéréssel fordulni a munkavállalóhoz.
- A szerződés megszüntetésének feltételeit, idő előtti megszüntetés esetén ugyanis a megbízónak ki kell fizetni a feladatellátás költségeit. Bizonyos okokra hivatkozva lehet csak megszüntetni a szerződést, vagy ha az egyik fél meghal, cselekvőképtelennek minősül, vagy a megbízás tárgytalanná válik. A megbízott bármikor felmondhatja, míg a megbízónak (a fenti okok hiányában) ügyintézési szabályszegésre vagy hibára kell hivatkoznia. Ha nincs alapos oka a felmondásnak, a megbízót kártérítésre is lehet kötelezni.
- A szerződésszegéssel járó szankciókat.
Vállalható-e megbízási jogviszony munkaviszony mellett?
Csak abban az esetben lehet megbízási jogviszonyt is létesíteni a munkavállalóval (munkaviszony mellett), ha a két munkakör messze áll egymástól. Jól elválaszthatónak kell lenniük munkaidő és beosztás szempontjából is, de ha a két feladat tartalmilag azonos, esetleg egy munkakörben is el lehetne végezni, semmisnek mondhatják a megbízási szerződéses jogviszonyt, és a kezdő naphoz visszatérve munkaviszonnyá minősíthetik, ami adózás szempontjából nem szerencsés. Érdemes tehát jól végig gondolni ezt az opciót, mert anyagilag fájdalmas lehet, ha munkaviszonyba sorolnak át valakit.
Források: nonprofit.hu, ado.hu, hrportal.hu, penzcentrum.hu, officina.hu; Képek forrása: canva.com
Kérdése van?